Falutörténet:

       A falu neve a kápolna főnévből keletkezett. A település feltehetően azért kapta ezt a nevet, mert keletkezése idején nem plébániatemploma, hanem csak egy kisebb kápolnája volt. A falu neve először egy 1430-ban kiadott királyi oklevélben tűnik fel Kapolna alakban. Ez a késői előfordulás azonban nem jelenti azt, hogy a település korábban nem létezett (a honfoglaló magyarság a Tarna völgyének középső szakaszán is megtelepedett). Kápolna 1430 előtt az Aba nemzetség Solymosi ágának birtokában volt. Solymosi László utód nélküli halála következtében birtokai, így Kápolna is a királyra maradtak. Kápolnát a király Rozgonyi Péter egri püspöknek személyes tulajdonául adta. Kápolna azonban mégsem a Rozgonyi család, hanem az egri püspökség birtoka lett, melyet Rozgonyi Péter adott át a püspökségnek, cserebirtok fejében. Ettől az időtől kezdve Kápolna lényegében az 1945-ig az egri püspökség tulajdona volt.

1544-ben a török Hatvant is elfoglalta. Ettől kezdve Heves megye nagy része, többek között Kápolna is adózott a töröknek. 1552-ben Eger ostroma idején a felvonuló török sereg elpusztította Kápolnát is, de a lakosok egy éven belül visszatértek. Az 1596. évi török hadjárat során, amelynek során Eger vára is elesett, Kápolna lakói ismét elmenekültek. 1600 körül az újra benépesült falu már török fennhatóság alatt állt.

Bocskai István (1605–1606) és Bethlen Gábor (1613–1629) erdélyi fejedelem (akit a rendek 1620-ban magyar királlyá választottak) is bírta egy ideig Kápolnát.

          Az 1687. évi visszafoglaló hadjáratok során ismét elnéptelenedett a falu és csak 1696 körül települt újra.

       A történelmi események fő vonalába Kápolna 1849-ben került ismét. Ez év február 26-27-én itt zajlott a szabadságharc nyitányaként számon tartott kápolnai csata. Dembinski Henrik és Windisch-Grätz seregei ütköztek itt meg. A csata egyik fél számára sem hozott győzelmet, a magyarok rendezett sorokban vonultak vissza. (A csatáról Than Mór képet festett.)

       Károlyi Mihály 1919. február 23-án Kápolnán ünnepélyes körülmények között hozzáfogott a birtokának felosztásához. Ennek az eseménynek az emlékére emlékoszlopot emeltek a helyszínen.